Egy generális tévedést szeretnék eloszlatni: a bio (vagy helyesebben az öko) termelésnek csupán az egyik vonulata az, hogy igyekszünk elkerülni a mesterséges vegyi anyagok használatát a növényvédelemben és a trágyázásban, valamint következetesen törekszünk arra, hogy a környezetbe ne kerüljenek, a terményekben pedig még véletlenül se legyenek az emberi egészségre ártalmas vegyszermaradékok.
Ezek között alapvető a talaj ápolása, gazdagítása, művelése, hiszen a jó kondícióban levő növény erőteljesen fejlődik és gazdagon terem, de ellenáll a betegségeknek, tehát kevesebb vegyi növényvédelmet igényel. Ezért kell a nyár folyamán a kert talaját folyamatosan porhanyítani, kapálni, hogy elegendő levegő jusson a nagyon oxigén-igényes gyökerekhez. Nem szabad megengedni, hogy az általunk kezelt területen elhatalmasodjanak a gyomok, mert ezek nemcsak a helyet, a napfényt fogják el a kultúrnövények elől, de gazdanövényei sokféle betegségnek és kártevőnek (például a levéltetveknek) is. A talajok igen mélyen ki vannak száradva, a sekélyen gyökerező zöldségfélék szomjaznak, ezért nagy szükség van a természetes csapadék pótlására, öntözésre. Növényvédelmi szempontból az jár el helyesen, aki korán kel és reggel öntözi meg a gombabetegségekre érzékeny paradicsompalántákat, mert akkor a vízcseppek gyorsan felszáradnak és nem közvetítik a fertőző spórákat.

Nagyon fontos volna, hogy minden, a kertben és a konyhában keletkezett, szerves hulladékot komposztáljunk, mert így a kiszedett gyomokból, a lekaszált fűből, a zöldborsó héjából, a krumpli héjból ismét a talaj szerves anyagát növelő, értékes szerves anyag származik, amely fölöttébb alkalmas a talaj termőképességének fenntartására, sőt fokozására is.
Ha az őszibarack, az alma és a körtefák befelé növő, egymást keresztező hajtásait tőből kimetsszük, akkor a fa koronája szellős, napsütötte lesz. Ilyen helyen nehezebben szaporodnak el a gombabetegségek, viszont hatékonyabbak a növényvédőszerek.
Ha kikelt a sárgarépa és a petrezselyem, akkor a növénykék egymás hegyén-hátán nőnek és akadályozzák egymást, ezért a gyengébb, kisebb palántákat ki kell egyelni. Így a megmaradók több helyhez és tápanyaghoz jutnak.
A növénynemesítők sok, betegségeknek ellenálló fajtát állítottak elő, mi pedig újra helyet adhatunk az elfelejtett almafajtáknak, amelyek sokkal ellenállóbbak a betegségekkel és a kártevőkkel szemben.
Gazdálkodóknak ajánlom – bár ők is jól tudják – hogy a szénát permetezés előtt kell lekaszálni, nehogy permetezőszerrel szennyezett takarmány kerüljön a jószágok elé.
Az énekes madarak ilyenkor sok rovartáplálékhoz jutnak, de szomjaznak, ezért rakjunk ki a számukra fürdő- és ivóvizet. Igaz, hogy valószínűleg itt fogják szomjukat oltani a macskák is, váratlanul lecsapva a mit sem sejtő madarakra. Cinizmus nélkül mondhatom, hogy ilyen az élet, egy személyben vagyunk hóhérok és áldozatok!
forrás: www.balintgazda.hu
Vélemény, hozzászólás?